Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, javasolta a novemberi hollandiai választásokon közös listájának első helyére a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) - közölte pénteken a zöld párt. A jelöltségről a két pártnak augusztus 22-ig kell szavaznia, és ha aznap hivatalos miniszterelnök-jelöltté válik Timmermans, akkor a szabályok értelmében le kell mondania brüsszeli állásáról, amelynek keretében az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáért felel.
Július 12-én szerdán döntő, és várhatóan szoros eredményt hozó szavazásra kerül sor az Európai Parlamentben a természet-helyreállítási jogszabálytervezetről. Hosszú egyeztetés után a tagállamok ugyan kompromisszumos megállapodást értek el a javaslatról, de az az EP mezőgazdasági és halászati bizottságának elutasítása után a környezetvédelmi bizottságban sem tudta megszerezni az egyszerű többséget, ami először fordult elő az Európai zöld megállapodás egy kulcsfontosságú elemével. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása érdekében kötelező célokat kitűző javaslat ellenzői szerint elfogadása élelmiszerár-emelkedéssel fenyeget, és veszélyezteti a földművelők megélhetését, illetve a globális élelmiszer-ellátást, míg támogatói szerint erről szó sincs, és a kritikusok rövid távú politikai érdekeiket szem előtt tartva hajoltak meg a gazdasági lobbicsoportok akarata előtt.
Az Elisa Ferreira uniós biztos részvételével múlt héten Brüsszelben megrendezett ünnepségen az Európai Bizottság bejelentette a 2023. évi Új Európai Bauhaus-díj kitüntetettjeit és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés kiválasztott projektjeit is. A díjazottak között, ahogy a korábbi években többször is, ezúttal is volt magyar projekt. Mi is azonban az Új Európai Bauhaus? Mi a jelentősége az unió számára? Van-e bármilyen hatása a mi életünkre? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az alábbi elemzésünkben.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.
A fosszilis energiaforrások nem képesek fenntartható gazdasági növekedést biztosítani a jövő generációi számára - számolt be a Reuters Ursula von der Leyent idézve, aki arról is beszélt, hogy ideje lendületet adni az Európai Unió szén-dioxid-csökkentésének.
A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.
Magyarországon megtalálható minden olyan energiaforrás, például a szél és a geotermia, amelyek az energetikai átalakítás során lehetővé teszik, hogy függetlenné és zölddé váljunk - jelentette ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ugyanis megszavazta a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti céldátum végül elfogadására kerül. Szigorról ugyanis szó sincs, a konkrét 2035-ös céldátumért már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak a tervezhetőség érdekében az utóbbi időben. Egy sokkal szigorúbb, az autóipart nagyon nehéz helyzetbe hozó 2030-as céldátummal hatalmas lépést tehetett volna Brüsszel a klímasemlegesség elérésének irányába. Így viszont nem csak a hosszú távú célját sodorhatta veszélybe, hanem elnyújtotta a benzines és dízel autók haláltusáját is.
Kidolgozásra került az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozása, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelet tervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgáz turbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősülnek zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és Közüzemi szektor vezetője és Szabó István igazgató, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője.
Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét. A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum végleges tartalmáról. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében jelenhet meg - tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Csehország elnöke, Milos Zeman szokásos karácsonyi beszédében kritizálta az afganisztáni kivonulást, amely szerinte növeli a terrorfenyegetettséget Európában. A cseh politikus kiállt a kötelező oltás bevezetése mellett, de elítélte az uniós zöldpolitikát - számolt be az expatz.cz.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciájának keretében kedden egy úttörő partnerséget hozott létre az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Bill Gates által vezetett a Breakthrough Energy Catalyst, amely ösztönözni fogja a kritikus éghajlati technológiákba történő beruházásokat.
Az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Amennyiben a javaslatokat a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, felgyorsulhat a tisztán elektromos autózásra történő átállás, amely jelentős kihívások elé állítja majd az iparág szereplőit. A várható áldozatok ellenére ráadásul előfordulhat, hogy Brüsszel szigora kevésnek bizonyul és nem sikerül határidőre teljesíteni a vágyott célokat.
Hiába pörgött fel látványosan az elektromos autók értékesítése Európában, jelen állás szerint a vártnál gyorsabb elterjedésük is kevés lenne ahhoz, hogy az Európai Unió elérje nagyszabású célját, a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentését 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői szerint ugyanakkor van egy drasztikus, nagy áldozatokkal járó módja annak, hogy az EU sikerrel járjon: be kellene tiltani a benzines és dízel autók értékesítését 2030-tól.
A hidrogén földgázhálózatba és a földgázba való bekeverésének átmeneti megoldásként való elismerésére sürgette 94 energia- és feldolgozóipari vállalat az Európai Bizottságot, mely nem először kap javaslatot hidrogénstratégiával kapcsolatban. Korábban a zöld hidrogénre vonatkozó tervezett kritériumot találta túl szigorúnak villamosenergia-ipari vállalatok csoportja, és a stratégia a nukleáris energia mellőzése miatt is vita tárgyát képezte. A hazai hidrogénstratégián még dolgoznak, és abban naperőmű-fejlesztési potenciáljára tekintettel az agrárium lehetséges szerepét is célszerű lenne megvizsgálni – véli Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
